Tudom milyen csalódni a szerelemben, igazán megégetni magam. Emlékszem, volt idő, amikor azt hittem, soha nem leszek képes újra szeretni, bízni a férfiakban.

Pontosan tudom milyen, amikor már mindenki családos vagy kapcsolatban él, és te egyedül vagy, és azt gondolod, talán ez örökre így marad.

Emlékszem milyen mikor elhagynak, vagy épp nem téged választanak, vagy csak szeretőnek használnak. Átérzem mennyire vágysz egy igazi Társra, aki az élet minden területén partner, de senkid nincs, mert biztonságosabb egyedül lenni, és félsz, hogy megint rosszul választasz.

Tudom milyen szörnyű, amikor egy mérgező kapcsolatban vagy, ami többet vesz el, mint amit ad. Átérzem milyen az, amikor azt gondolod, hogy veled van a baj, hogy nem vagy elég jó, vagy nem vagy méltó egy normális párkapcsolatra.

Talán te is unod már, hogy nem abban a kapcsolatban élsz, ami méltó hozzád, amiben Királynak vagy Királynőnek érzed magad. Emlékszem milyen, amikor a régi csalódások emléke rányomja a bélyegét egy új szerelemre.

Bizonyára eleged van abból, hogy nem hiszel eléggé abban, hogy neked is jár az Igaz Szerelem, egy valósi TÁRS.